(A poszt pusztán rövid tájékoztató jellegű, hogy ne keveredjünk el a betűszavak rengetegében...)
Két betűszó: SAT és TOEFL. Két fontos vizsga ahhoz, hogy bekerülj a vágyott egyetemre, Amerikaszerte....
Mit jelent az egyetemre való bekerülés? Nem egyetemi diplomát. Amerikában először mindenki a BA, azaz a Bachelor's Degree-t szerzi meg, ez általában (három de inkább) négy év. Az emberek nagy része itt meg is áll, mert az amerikai iskolarendszer nem ingyenes, már bébikortól gyűjtik a szülők a gyereknek a college fund-ot (nekem már a kórházban legalább tíz szórólapot tartalmazott a baby kezdőcsomagom, ami kizárólag a gyerek felsőfokú iskoláztatását célozta meg, ott volt a pár órás 44 cm-es újszülöttem a kezemben, és már arról olvastam, hogy rakhatom élére a pénzt, ha okos anyuka vagyok:D...ekkor döntöttem úgy, hogy a gyerek zseni lesz, és majd bekerül scholarshippel ingyen tanulni).
A private college 2005-2006-ban átlagosan évi 22 ezer dollár volt, míg az átlagfizetés év 45-50 ezer...a public college évi 6 ezer. Így is úgy tartják az amerikaiak, hogy nagyon fontos a spórolás a gyerek tanulására, mert egy négyéves BA-val négyszer annyit lehet keresni, mint egy érettségivel( high school diploma). A legdrágább private schoolok évi finainszírozása elérheti a 33 ezer dollárt...
A Master's azaz egyetemi szintű képzés még súlyosabb anyagi áldozatokkal jár, általában már a student's loan azaz a diákhitel felvételével. Ezért aztán az amerikai gyerekek már középiskolás koruktól komolyan dolgoznak nyaranta, és később a nappali tagozat mellett is, sokszor a legegyszerűbb munkákban, hogy finanszírozzák nemcsak a tanulmányaikat, hanem an önfenntartásukat is. A MA fokozatot sokan már felnőttként, harminc és negyven közt szerzik meg.
E kis kitérő után térjünk vissza a két betűszóra....
Az amerikai vizsgák az egyenlőség elvén alapulnak, kidolgozásuk, megalkotásuk célja az egyenlő esélyek biztosítása volt. Nem a lexikális tudást mérik, mint Magyarországon az egyes tárgyakból tett felvételik, hanem inkább a képességeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valaki sikeresen elvégezzen egy egyetemet.
Ehhez pedig szükséges az angol nyelvű maximális szövegértés, logika, felismerési, rendezési képesség, szűrés, matematikai logika, és mindezeknek a képességeknek a hosszú időn át fenntartott magas szintje. Ez nem a bemagolásról szól, nem a lexikai tudásról, noha az SAT-nek (Scholastic Assessment Test) van már SAT Subject Test kifejlesztett változata egyes tárgyakra is. Az egységes felvételi vizsga, a SAT felvételi pontszámai minden egyetemen mások, a nevesebb helyekre magasabb pontszám vagy specializáltabb vizsga (is) szükséges (lehet). A SAT 1926-ban lett bevezetve, és 3 óra 45 perc összesen, 600 és 2400 pont között lehet teljesíteni, az ára 49 dollár. Az SAT részei értő olvasás, matematikai feladatok és esszéírás.
A külföldi diákok számára nemcsak az SAT, azaz az egységes felvételi vizsga kötelező, hanem a TOEFL (TOEFL ibt), amely az angol nyelv ismeretét méri, egy olyan szinten kell teljesíteni, amely elegendő ahhoz, hogy akadémiai szinten tanuljon a későbbiekben a leendő diák bizonyos tárgyakat. A TOEFL (Test of English as a Foreign Language) pár éve lett számítógépalapú (ibt, pontosabban Internet based Test), a vizsga szintén nagyon hosszadalmas, ennek célja is van, az igazi nyelvtudás az a nyelvtudás, ami hosszú órákon keresztül is magas minőségi standardoknak felel meg. A vizsga ára helyszínenként változhat, Washington DC-ben jelenleg 175 dollár. A vizsga honosítható Magyarországon további ötezer forintért. A TOEFL, -amelyet először 1964-ben vezettek be egységesen a külföldi diákok számára-, is változott az évek alatt, kiszedték belőle pl a nyelvtani tesztet és a szintaxist, igyekeztek úgy összeállítani, hogy készülni ugyan lehet rá, de magolni nem érdemes. TOEFL ibt-s tapasztalataimról itt olvashattok.
)Szia Zsuzsi,
rengetegen keverednek a blogra, akiket erdekel a tema, de nem tudnak semmit a dologrol. A hataratkelore amugy nagyon megharagudtam, egyszer kiposztoltam valamit a FB-falukra es egybol leszedtek...ennyit a tarsoldalakrol.Nem tudom miert latnak egybol az emberben konkurrenciat....Szerintem iszonyat nagykepu a szerkesztoje, pedig o maga egy sort nem irt le, masok sztorijaibol tartja fent magat...
Good luck a leanyodnak!Hat igen, a matek.De az szinte mindenhova be van epitve.Talan ennyi az elonye a magyar rendszernek, hogy itt a targyalapu felvetelivel kikerulheto.
Phoebe, meg kell említeni a GRE-t is, nem tudom miben különbözik a SAT-tól, de nekem azt kellett megcsinálnom mikor felvételiztem a doktori suliba. Az alapján amit elmondtaál nagyon hasonló volt: nyelvtan, matek, esszéírás.Tudsz erről valamit?
Amúgy a nyelvtani része vicces volt, nekem kb pár hetem volt felkészülni a GRE-re és a TOEFL-re, és mikor elkezdtem a nyelvtani részre gyakorolni nagyon hamar rájöttem, hogy semmi értelme. Gyakorlatilag lexikai tudást kértek, a legfurább angol szavakhoz, a szótárban sem voltak benne, szóval én azt a részt csak betippeltem, így is elég lett bőven a pontszámom mert a matekom majdnem hibátlan lett :D
Szia Ziebi, a Gre es a GMAt az mar egy kovetkezo szint, amikor mar minimum van egy BA-d es Master'st akarsz csinalni. A GMAT az MBA-hez kell, a GRe a tobbihez. GRE feladatokat lattam, ahhoz azert mar eleg kemeny angol szotudas kell!:DA gre-rol egyszer irtam valamit.Keresem, de nem talalom, egy diakom keszult ra, es en is atneztem, na nem a matekreszet:D
De vannak meg masok is, a GED ami az erettsegi, vagy az ACT, ami a non-native diakok egyik felveteli alternativaja, sot meg cegeknel is hasznaljak.
@Phoebe: állítólag kínai diákok éveket tanulnak arra a szavas részre :D Én megmutattam a feladatokat egy barátnőmnek aki vagy húsz éve olvas angolul , folymaatosan, angol munkakörben dolgozik, de ő is csak meregette a szemeit :DD
A matek része egy komolyabb középsulis matekkal kisujjból tolható. :)
@Ziebi: haha, a ferdeszemuek evekig tanulnak angolul, es akkor sem erteni, mit mondanak.... a magyarral ugyanez a helyzet.eleg sulyos, nekem a francia es a latin hatter sokats egitett kitalalni mi lehet a megoldas a GRE-n, viszont nemhogy a kozepiskolai de meg az alt iskolai matek is nehezseget okozna...:D
Haha, a koreaiakkal ugyanez a helyzet:) Marmint a kiejtesuk (tisztelet a kivetelnek) eleg szornyu. Nekikezdtem, hogy megtanitsam nekik, hogyan is kell kiejteni a v,f, b hangokat, mert azzal nagy gondok vannak:) Ha latnatok, hogyan kuszkodnek, es probaljak kepezni a hangokat:) De le a kalappal a szorgalmuk elott.
Zsuzsi, en nem tudom oket megkulonboztetni. De az biztos, hogy a gyerekek meg nagyon konnyen meg tudnak tanulni, kesobb viszont tenyleg lehetetlen szamukra a dolog.Valahol igazsagtalan ez, mert az Eastern European akcentus is remes, de ertheto. De az o beszedjuk gyakorlatilag nem ertheto.
Ezt igazolhatom, tényleg csak kisgyerekkorban érdemes kiejtés miatt nyelvet tanulni, kisfiamnak van egy kínai játszótársa, aki itt született, és mind a két (magyar, kínai) nyelven jó a kiejtése, kisfiamat tanítgatja kínai szavakra, és csak nézek, hogy milyen szépen tudja már kiejteni őket. Hangsúllyal és hangmagassággal egyetemben.
Rá is pirítanak, ha nem jó a kiejtés :) (hiába, a gyerekek kíméletlenek... :D)
Nekem van SAT-m és ACT-m, illetve a GED-re és a TOEFL-re most készülök.
Az a benyomásom, hogy az SAT nagyon könnyű ahhoz képest, hogy anyanyelvi gyerekeknek készült. Mondjuk a kevés idővel nagyon meggyűlt a bajom, de a válaszaim jók lettek. Szóval elcsesztem, de még így is több pontom lett, mint az átlag amerikainak(még szövegértésből is). Igazából itt éreztem először, hogy hasznosíthatom a magyar oktatásban szerzett "tudásomat". A matek például elég könnyű volt, aki Magyarországon járt suliba, annak nem jelent problémát. Nekem a matek 88% lett, pedig nem vagyok valami jó matekos. Nagyon sok olyan feladat volt, amit mi 5.-ben vettünk.
Most a TOEFL könnyűnek tűnik, legalábbis a nyelvtan. A szóbeli részétől félek, mert mindenki arra panaszkodott, hogy olyan témák is előjöhetnek, amit az ember még magyarul sem tud...
Egyébként valaki nagyon elronthatta a dolgokat a magyar-amerikai felsőoktatási kapcsolat hajnalán. Egy fals kép él az emberekben, miszerint egy amerikai egyetemre olyan nehéz bejutni, mint a Pentagonba. Az átlag magyar diák úgy képzeli el, hogy az amerikai egyetem a gazdag géniuszok kiváltsága, ahova földi halandót nem engednek be.
Pedig ez egyáltalán nem így van. Sőt, múltkor pont azon gondolkoztam, hogy elvileg előbb jutok be a UCLA-re, mint a Corvinusra.
Igazából csak angolul kell jól tudni, a többi dolgot nem igazán nézik. Legalábbis egy magyar szempontjából.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

Phoebe, ez tok jó, épp nemrég irtam egy vendégposztot Határátkelő blogján a középiskolákról, én is megemlitettem az SAT-t:) Lányom most rugaszkodik neki harmadszor, hogy elég magas pontszáma legyen a főiskolai ösztöndijhoz:) (az a fránya matek, ugye...már csak egy pár pont hiányzik, szóval drukkolunk, hogy most jól sikerüljön:) Jó dolog, hogy többször meg lehet ismételni az SAT-t, és a legjobb eredmény számit bele a felvételibe.